Miért kezdtünk el foglalkozni a meggyőzés technikájával?

Egy podcastot hallgatva találkoztunk először Dr. Újszászi Bogár László gondolataival. Ahogy hallgattuk, egyre inkább a betegegyüttműködés technikával éreztünk kapcsolatot.

Ezért gondoltuk úgy, hogy érdemes vele személyesen is beszélgetni arról, hogyan lehet a meggyőzéstechnika eszközeivel támogatni az egészségtudatos viselkedést – amit akár orvosként, szakdolgozóként, kommunikációs szakemberként, állampolgárként alkalmazhatunk.

Az alaptézis: az emberek nem racionálisan döntenek

„Az emberek érzelmi alapon hozzák meg a döntéseiket – és utólag racionalizálják őket.”

Ezért, amikor az egészségesebb életmódról, szűrésekről vagy terápiás hűségről kommunikálunk, nem elegendő logikus érveket sorakoztatni. A hatékony egészségkommunikáció az érzelmi azonosuláson, biztonságérzeten, példákon keresztül működik.

Az ismerősség ereje

„Az agyunk ösztönösen jobban kedveli azt, ami ismerős számára. Ez a hozzáférési heurisztika lényege: nem az számít, mi valószínűbb, hanem az, amit könnyen elő tudunk hívni az emlékezetünkből.”

• Ismerős arcok
• Hétköznapi, közeli példák
• Személyes történetek

Az érvelés paradoxona

„Három érvig nő a meggyőzőerő, a negyediknél megáll, az ötödiktől pedig csökken.”

Ne essünk túlzásba! A túl sok információ vagy győzködés reaktanciát vált ki – azaz ösztönös ellenállást.

• Legyen kevesebb érv, de azok legyenek célzottak
• Tegyünk fel nyitott kérdéseket
• Tervezzünk közösen

Társadalmi bizonyíték: követjük, amit mások is tesznek

Az emberek hajlamosak követni azokat, akikkel azonosulni tudnak.

• Releváns példák használata
• Közeli, hiteles személyek véleménye
• Gyerekeknél kortárs viselkedés, felnőtteknél ismerős sikerek a legmeghatározóbbak

A fenntartás művészete: kis lépések és nyilvános elköteleződés

A meggyőzés csak a kezdet – a fenntartás külön figyelmet érdemel.

• Kis célok kitűzése (pl. heti egy húsmentes nap)
• Sikerélmények tudatosítása
• Nyilvános vállalás: ha elmondjuk másoknak, nő az elköteleződés

„A következetesség nemcsak szokásokat épít – identitást formál.”

Hamis dilemma: keretezett választás

A szabad döntés illúziója sokat segíthet:

Ne ezt kérdezzük:

„Szeretnél elmenni szűrésre?”

Hanem inkább ezt:

„Május elejére vagy végére foglaljam az időpontot?”

Összefoglalás

Hasznos volt a tartalom?