A mentális egészségünk megőrzése életet menthet
Ma, a Mentális Egészség Világnapján, különösen fontos beszélnünk az öngyilkosság megelőzéséről, mivel az öngyilkossági esetek több mint 90%-ában jelen vannak mentális betegségek. A Mindset Pszichológiával együttműködve szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy közösen tehetünk az öngyilkosságok megelőzéséért. Az öngyilkosság évente világszerte több mint 700 000 ember életét követeli. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben 1374 ember vetett véget életének. Bár az öngyilkosságok száma csökkenő tendenciát mutat az 1990-es évekhez képest, még mindig komoly problémát jelent, különösen a férfiak körében, akik körülbelül háromszor nagyobb arányban kísérelnek meg öngyilkosságot, mint a nők.
Mi állhat a depresszió és öngyilkossági gondolatok hátterében?
Sokunk számára nehezen elképzelhető, átélhető, és akár félelmetes is lehet a gondolat, hogy van, akinek eszébe jut véget vetni a saját életének. Az öngyilkosságok megelőzésében nagyon fontos szerepet játszik azonban az, hogy empatikusan és megértően tudjunk egymás felé fordulni. A krízishelyzetben levő személyek gyakran érezhetik magukat magányosnak, mert úgy gondolják, vagy azt tapasztalják, hogy a környezetük nem érti vagy értené meg, min mennek keresztül és hogy jutottak idáig. Sajnos azonban a környezet általi meg nem értettség és az ebből adódó elszigeteltség nagyban hozzájárulhat a negatív érzések és a reménytelenség felerősödéséhez.
Fontos kiemelni, hogy a depresszió, valamint az öngyilkossági gondolatok semmilyen formában nem utalnak gyengeségre, gyávaságra, nem jelentik azt, hogy a személy kudarcot vallott, illetve a hátterében nem önzőség áll!
A depresszió egy nagyon is valóságos érzelmi állapot, aminek kialakulásában számos tényező játszhat szerepet. A depresszió egy természetes érzelmi reakció lehet többek között hosszú időn át fennálló nehéz körülményekre, tehetetlenség vagy kontrollvesztettség érzésre teljesíthetetlenül magas elvárásokra, vagy traumatikus élményekre.
A depresszióban illetve öngyilkossági gondolatokban szenvedő ember nagy eséllyel hosszú idő óta küzd kínzó fájdalommal, ürességgel, végtelen kimerültséggel és reményvesztettséggel, amiből az adott pillanatban nagyon nehezen lát kiutat.
Az 5 legfontosabb figyelmeztető jel, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül
Az öngyilkosságot megelőzhetjük, ha odafigyelünk a környezetünkben lévő emberek viselkedésére és kommunikációjára. Az alábbi öt jel arra utalhat, hogy valaki öngyilkossági gondolatokkal küzd:
- „End of life language” (Élet végére utaló nyelvezet): Ha valaki gyakran emleget öngyilkosságra utaló megjegyzéseket akár vicces formában is, érdemes odafigyelni. Ilyenek lehetnek: „Á, tuti jobb lenne nektek, nélkülem!” vagy „Nekem már úgyis mindegy, inkább csak legyen vége!”
- Orvosi látogatás indok nélkül: Amikor valaki különösebb fizikai tünetek nélkül keres fel orvost, és burkoltan öngyilkossági gondolatokra utal, ez is figyelmeztető jel lehet.
- Elszigetelődés: A személy fokozatosan kimarad a társasági eseményekből, nem keresi a kapcsolatait, egyre inkább eltávolodik mindenkitől.
- Konkrét üzenet vagy búcsúlevél: Ha valaki egyértelműen búcsúzkodik, vagy konkrét üzenetet hagy hátra, például egy búcsúlevelet, az komoly figyelmeztető jel lehet.
- Kilátástalanság érzése: Ha valakiről tudod, hogy mentális betegséggel küzd, például depresszióval, és a jövő kilátástalanságát említi, ez súlyos rizikófaktora lehet az öngyilkosságnak.
Mit tegyek, ha észlelem ezeket a jeleket valakin?
Ha megfordult a fejedben, hogy valaki a környezetedben öngyilkossági gondolatokkal küzdhet, fontos tudnod, hogy a te figyelmed és törődésed hatalmas segítséget jelenthet. Ugyan félelmetes lehet szembenézni ezzel a helyzettel, a legjobb amit első lépésként tehetsz, hogy őszintén, ítélkezés nélkül beszélsz vele. Nyugodtan kérdezd meg, hogyan érzi magát, és hallgasd meg türelmesen. Sokszor már az is nagy megkönnyebbülést jelenthet, ha valaki biztonságos térben beszélhet az érzéseiről. Ne félj rákérdezni, hogy gondolt-e az öngyilkosságra – ezzel nem erősíted meg a gondolatait, de segíthetsz felismerni a valódi veszélyt. Biztosítsd róla, hogy nincs egyedül, számíthat rád, és van kiút a jelenlegi érzéseiből.
A beszélgetés során semmiképp ne ess kétségbe, döbbenj meg, ítélkezz, vagy minősítsd azt, ahogy a személy jelenleg érzi magát. Ne vitatkozz vele, ne próbáld meggyőzni, hogy nincs igaza, vagy mondd, hogy vannak olyan emberek, akiknek rosszabb a sorsuk mint neki. A nehéz érzésekből nagyon nehéz valakit racionalitással kiemelni.
- Légy figyelmes: Tudd, hogy a támogatásod és jelenléted életmentő lehet. Az, hogy valaki figyelmet kap, már önmagában is hatalmas segítség lehet a nehéz helyzetekben. Ne hagyd magára a problémáival!
- Beszélj vele: Kérdezd meg, hogyan érzi magát. A nyílt és őszinte beszélgetés nagyon fontos. Hagyd, hogy kifejezze érzéseit, és ne próbálj ítélkezni vagy azonnali megoldásokat kínálni. Elég, ha hallgatod és megérted a problémáit.
- Légy támogató és jelenlévő: A fizikai jelenlét, egy egyszerű ölelés, érintés vagy kedves gesztusok is sokat jelenthetnek. Mutasd meg, hogy itt vagy, és nem hagyod magára. A legkisebb gesztus is képes jelentős változást hozni egy krízishelyzetben lévő ember számára.
- Ne hagyd figyelmen kívül a súlyos jeleket: Ha a beszélgetés során olyan információkat oszt meg, amelyek önsértésre, öngyilkossági szándékra utalnak, azonnal vedd komolyan a helyzetet. Ne gondold, hogy „csak mondja” vagy „figyelemfelkeltésre használja” a beszédet – minden ilyen kijelentést komolyan kell venni.
- Irányítsd szakemberhez: Javasolj neki pszichológus látogatást, vagy bátorítsd arra, hogy hívja fel a segélyvonalat (116-123), ahol azonnali, professzionális segítséget kaphat. Ha úgy érzed, az állapota sürgős beavatkozást igényel, ne habozz, hívj neki egy mentőt a 112-es telefonszámon, és maradj vele amíg a mentő megérkezik.
- Kísérd el segítséghez: Ha úgy tűnik, hogy az érintett nem tudja, hova fordulhat segítségért, vagy vonakodik attól, hogy lépéseket tegyen, kísérd el egy szakemberhez vagy segíts neki időpontot foglalni. A folyamat gyakran ijesztő lehet számára, és a te támogatásod megkönnyítheti ezt a lépést.
A beszélgetést követően fontos, hogy keressetek neki együtt segítséget. Magyarországon számos ilyen esetre létrejött segélyvonal elérhető, köztük az Öngyilkosság Megelőzési Szervezet segélyvonala (116-123), mely 0-24 órában díjmentesen felhívható. Ha úgy érzed, a személy akut veszélyben van, hívj neki egy mentőt a 112-es telefonszámon, és maradj vele amíg a mentő megérkezik.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
Vannak olyan tényezők, köztük személyes és környezeti hatások is, amik növelhetik az öngyilkossági hajlam kockázatát. Ha egy személyre igaz egy vagy több az alábbi körülményekből, elképzelhető, hogy fokozott figyelmet igényel:
- Családi öngyilkossági előzmények: Ha a közvetlen családban előfordult öngyilkosság, az egyén fokozottan veszélyeztetett lehet. A genetikai hajlam és a családi környezet hatásai összefonódhatnak, és növelhetik a kockázatot.
- Korábbi öngyilkossági kísérletek
- Jelenlegi vagy korábbi mentális betegségek, mint a depresszió vagy szorongás
- Szerhasználati problémák
- Társadalmi elszigeteltség, magány
- Jelentős élethelyzeti krízisek, traumák, akut stresszhatások
- Férfi nem, idős kor
Mit tegyek, ha magamra ismertem?
Eddig nagyrészt arról beszéltünk, mitévők lehetünk, ha valaki a környezetünkben krízishelyzetben van. A megelőzésnek azonban nagyon fontos tényezője az is, hogy mennyire tudunk odafigyelni saját magunkra. Azt gondolhatjuk, hogy mindig egyértelmű, éppen jól vagyunk vagy nem, de sajnos az ember nem minden helyzetben tudja megfelelően felismerni, ha nehezebb időszakon megy keresztül. Ha találtál a fenti listán olyan állítást, ami igaz rád, fokozottan fontos, hogy odafigyelj a mentális egészségedre. Ehhez segítségül találsz egy rövid kérdőívet, aminek a kitöltése csak pár percet vesz igénybe, és képet kaphatsz arról, hogy is érzed magad mostanában.
Most hogyan tovább?
Ha a kérdőív alapján úgy tűnik, hogy az érzelmi állapotod komolyabb figyelmet igényel, vagy egyéb okból jelenleg olyan élethelyzetben vagy, amivel egyre jobban nehezedre esik megküzdeni, ne várj tovább a segítségkéréssel. Fontos tudnod, hogy nem kell egyedül megküzdened ezzel a teherrel. A Mindset Pszichológia széleskörű szakmai csapattal rendelkezik, így biztosan találsz köztünk szimpatikus szakembert, akivel elfogadó, empatikus és bizalmas légkörben tudod megbeszélni elakadásaidat. Az alábbi linken most azonnal lehetőséged van időpontot foglalni egy beszélgetésre.
Ez a cikk a Mindset Pszichológia közreműködésével készült el.
Források
-
- World Health Organization. Öngyilkosság megelőzésének világnapja.
Elérhető: https://www.who.int/campaigns/world-suicide-prevention-day (Letöltés dátuma: 2024.09.05.) - Bolton, M., Gunnell, D., & Turecki, G. (2015). Suicide risk assessment and intervention with people with mental illness.
The Lancet Psychiatry, 2(6), 465-474. - Hawgood, L., & De Leo, D. (2016). Reconceptualising suicide risk assessment. International Journal of Psychology, 51(4), 180-191.
- Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (2020). Halálozások Magyarországon, 2020.
Elérhető: https://www.ksh.hu/stadat_eves_1_1 (Letöltés dátuma: 2024.09.05.) - Mélylevegőprojekt. Instagram oldal.
Elérhető: https://www.instagram.com/melylevegoprojekt/ (Letöltés dátuma: 2024.09.10.) - Öngyilkosság megelőzési stratégia (n.d.).
Elérhető: https://ongyilkossagmegelozes.hu/ (Letöltés dátuma: 2024.09.15.) - Ifightdepression.com. (n.d.). Hangulatmérő teszt.
Elérhető: https://ifightdepression.com/hu/hangulatmero-teszt (Letöltés dátuma: 2024.09.25.)
- World Health Organization. Öngyilkosság megelőzésének világnapja.
Ezúttal egy rövid interjút készítettünk Mariannal a visszatéréséről:
