„Majd a sírban pihenek!” – hangzik az elbizakodott kijelentés, mellyel nem lehet vitatkozni. Azonban elképzelhető, hogy hamarabb alszol a sírban, ha nem alszol eleget az életben.
Az életünk közel egyharmadát alvással töltjük, mégis sokan úgy teszünk, mintha az alvás elhanyagolható része lenne az életünknek és az egészségünknek. A mai teljesítményközpontú társadalmunkban a végkimerülésig tartó munka és a kevés alvás egyenesen dicsőségnek számít, miközben számos kutatás bizonyítja, hogy az elegendő alvás elengedhetetlen összetevője az egészségünknek.
Minimum irányszám: gyermekkortól időskorig az átlagos alvásigény csökkenhet, de legalább 7 óra alvásra mindenkinek szüksége van.
Az alvás külső szemmel passzív időtöltésnek tűnhet, azonban a szervezetünk korántsem inaktív, amikor alszunk. Ezekben az órákban számos regenerációs folyamat megy végbe: alvás közben dolgozzuk fel az adott napon minket ért információkat, érzelmi behatásokat, ekkor kerülnek át az emlékeink a rövidtávú memóriánkból a hosszútávú memóriánkba, illetve az immunrendszerünk és a hormonháztartásunk bizonyos összetevői is ekkor épülnek újra.
A rendszeres alváshiány rövidtávon fáradtsághoz, koncentráció- és memóriaproblémákhoz, alacsonyabb fájdalomküszöbhöz, erősebb éhségérzethez, a negatív érzelmek erősebb megéléséhez és emelkedett balesetveszélyhez vezethet. Hosszútávon sem elhanyagolható: következményei közé tartozhat többek között az elhízás és a cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák kialakulása, fertőzéseknek való kitettség, érzelmi és mentális zavarok (például depresszió), vagy akár korai elhalálozás.
Nézzük meg, milyen volt az elmúlt éjszakád
Ezt végigolvasni riasztó lehet, ám egy kis odafigyeléssel kezedbe tudod venni az egészséged. Első lépésként töltsd ki az alábbi kérdőívet, amiből kiderül, milyen volt az elmúlt éjszakád alvásminősége. A kitöltés után pedig szolgálunk pár hasznos tippel, ami segítheti a megfelelő alvásminőség kialakítását.
9 tipp a jobb alvásért
1Aludj el és kelj fel nagyjából azonos időben.
2Állíts össze egy kellemes elalvás előtti rutint.
3Az elalvás előtti órákban már ne használj elektronikus eszközöket.
4Minden nap mozogj eleget.
5Délután már ne igyál koffeintartalmú italokat.
6Napközben tölts időt természetes fényben.
7Ha pörögnek a gondolataid, fókuszálj a légzésedre.
8Ügyelj a megfelelő környezetre (sötét, csend, hűvös).
9Csak arra használd az ágyad, amire való. Ha nem tudsz elaludni, kelj ki az ágyból.
Források:
Watson NF, Badr MS, Belenky G, et al. Recommended amount of sleep for a healthy adult: a joint consensus statement of the American Academy of Sleep Medicine and Sleep Research Society. Sleep. 2015;38(6):843–844.; Letöltés dátuma: 2024.03.27
Cappuccio, F. P., D’Elia, L., Strazzullo, P., & Miller, M. A. (2010). Sleep duration and all-cause mortality: A systematic review and meta-analysis of prospective studies. Sleep, 33(5), 585–592. https://doi.org/10.1093/sleep/33.5.585; Letöltés dátuma: 2024.03.27
Szerző: Bognár Dorka – egészségügyi szakpszichológus Lektorálta: Zsigár Péter – egészségügyi kommunikációs szakember Dátum: 2024.03.27. Frissítés: 2026.03.03.
Ma, szeptember 10-én, az Öngyilkosság Megelőzésének Világnapján szeretnénk beszélni az öngyilkosság megelőzéséről. Az öngyilkossági esetek több mint 90%-ában jelen vannak mentális betegségek. Az öngyilkosság évente világszerte több mint 700 000 ember életét követeli.
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben 1374 ember vetett véget életének. Bár az öngyilkosságok száma csökkenő tendenciát mutat az 1990-es évekhez képest, még mindig komoly problémát jelent, különösen a férfiak körében, akik körülbelül háromszor nagyobb arányban kísérelnek meg öngyilkosságot, mint a nők.
Azonnali veszély esetén: hívd a 112-t!
Éjjel-nappali lelki elsősegély: 116-123 (anonim, ingyenes).
Friss kutatási eredmények (2025)
44 országos vizsgálat (Global Minds): a fiatalok mentális állapota jelenleg a legrosszabb, az életkor előrehaladtával javul.
Z generáció (USA): 2025-ös felmérés szerint a fiatalok 42%-ánál diagnosztizáltak mentális problémát.
WHO: világszerte a 15–29 évesek körében az öngyilkosság a vezető okok között szerepel.
Európa: Eurostat/Eurofound szerint a 15–29 évesek körében az öngyilkosság a legfőbb halálozási okok egyike, több országban megelőzi a közúti baleseteket.
Közösségi média: a HBSC 2021–2022-es felmérés szerint a serdülők ~11%-ánál észlelhető problémás használat, különösen a 15 év körüli lányoknál.
Képernyőidő: napi 4+ óra használat összefüggést mutat depresszióval, szorongással és alvászavarokkal.
Mi állhat a depresszió és öngyilkossági gondolatok hátterében?
Sokunk számára nehezen elképzelhető, átélhető – és akár félelmetes – lehet a gondolat, hogy valaki a saját élete ellen fordul. A megelőzés kulcsa az empátia és a megértés. A krízisben lévők gyakran magányosnak érzik magukat, mert úgy vélik, a környezetük nem érti meg, min mennek keresztül. Ez az elszigeteltség felerősítheti a reménytelenséget.
Fontos: a depresszió és az öngyilkossági gondolatok nem gyengeséget vagy „kudarcos jellemet” jeleznek. Gyakran hosszan tartó lelki fájdalom, tehetetlenségérzés, traumák, teljesíthetetlen elvárások vagy kontrollvesztettség áll a háttérben.
Az 5 legfontosabb figyelmeztető jel, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül
Az alábbi jelek utalhatnak öngyilkossági gondolatokra:
„Élet végére utaló” megjegyzések: pl. „Jobb lenne nélkülem”, „Nekem mindegy, legyen vége”.
Indokolatlan orvosi látogatások: burkolt utalások a halállal kapcsolatos gondolatokra.
Elszigetelődés: társas kapcsolatok kerülése, visszahúzódás.
Kitartó kilátástalanság: reményvesztettség, jövőkép hiánya, különösen mentális betegség esetén.
Mit tegyek, ha észlelem ezeket a jeleket valakin?
Beszélj vele őszintén és ítélkezés nélkül. Hallgasd meg. Ne bagatellizálj, ne vitatkozz. Ha veszélyt észlelsz, maradj mellette, és szükség esetén hívd a 112-t. Bátorítsd szakemberhez fordulásra, vagy javasolj segélyvonalat (116-123).
Légy figyelmes: a jelenléted életmentő lehet.
Beszélj vele: kérdezd meg, hogyan érzi magát; hallgasd meg.
Támogasd és maradj mellette: kis gesztusok is sokat számítanak.
Vedd komolyan a súlyos jeleket: ne gondold, hogy „csak mondja”.
Kísérd el segítséghez: a támogatásod megkönnyíti a lépést.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
Családi öngyilkossági előzmények
Korábbi kísérletek
Mentális betegségek (pl. depresszió, szorongás)
Szerhasználat
Társadalmi elszigeteltség, magány
Traumák, akut krízisek
Férfi nem, idősebb kor
Mit tegyek, ha magamra ismertem?
Az öngyilkossági gondolat nem jelenti azt, hogy nincs kiút. Első lépésként segíthet, ha felméred a jelenlegi hangulatod és terheltséged. Ehhez egy rövid hangulatmérő kérdőív áll rendelkezésre az Ifightdepression oldalán.
Most hogyan tovább?
Ha a kérdőív vagy a közérzeted alapján úgy érzed, komolyabb figyelmet igényel az állapotod, ne halogasd a segítségkérést. Nem kell egyedül cipelned a terheket.
Háziorvos: első belépési pont; beutal pszichológushoz/pszichiáterhez.
Segélyvonalak:116-123 (Lelki Elsősegély, 0–24, anonim), 116-111 (Kék Vonal – gyerekeknek/fiataloknak).
Krízisambulancia / sürgősségi: akut veszélynél beutaló nélkül is felkereshető; 112.
A depresszió és más pszichiátriai zavarok diagnózisa és kezelése szakirányú egészségügyi képzettséget igényel.
Az ezen a weboldalon olvasható információk a DayMed Kft. szakembereinek a véleményét tükrözik és kizárólag tájékoztató, edukatív célt szolgálnak.
Nem helyettesítik a szakember (pszichiáter, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, háziorvos) által elvégzett diagnózisalkotást vagy bármilyen pszichiátriai zavar, egészségügyi probléma kezelését.
Amennyiben az itt olvasottak alapján felmerül a gyanúja annak, hogy Ön vagy egyik ismerőse depressziós lehet, kérjük, keressen fel egy szakembert.
Bolton, M., Gunnell, D., & Turecki, G. (2015). Suicide risk assessment and intervention with people with mental illness. The Lancet Psychiatry, 2(6), 465–474.
Hawgood, L., & De Leo, D. (2016). Reconceptualising suicide risk assessment. International Journal of Psychology, 51(4), 180–191.
Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Halálozások Magyarországon.
Elérhető: https://www.ksh.hu/stadat_eves_1_1 (Letöltés dátuma: 2024.09.05.)
MIÉRT HALLGAT A BETEG, AMIKOR ÉPP BESZÉLNIE KELLENE?
Lehet, hogy tájékozatlan, érdektelen, felelőtlen vagy motiválatlan? Lehet… de nemrég egy rendkívül izgalmas kutatás jelent meg a BMC Psychology folyóiratban (Vizin G. és mtsai, 2023), amely fiatal magyar emlőrákos nők terápiás adherenciáját vizsgálta. A tanulmány megállapítja: nem a fenti érvek, nem is a depresszió, hanem a stigmatizáció és a testi szégyen a legfőbb gátlói annak, hogy a betegek hosszú távon együttműködjenek az onkológiai kezeléssel.
2025 márciusában a DayMed Kft. első alkalommal vett részt az EcoVadis nemzetközi fenntarthatósági értékelésén, és rögtön BRONZ minősítést szerzett. Ezzel az eredménnyel a DayMed a világon értékelt vállalatok felső 35%-ába került.
A DayMed Kft. betegtámogató programjai során végzett kérdőíves felmérések és elemzések alapján megállapítható, hogy a személyre szabott edukáció és a pszichoszociális támogatás kiemelkedő hatással van a betegek terápiás együttműködésére. A TAIB kérdőívek kiértékelése során kapott eredmények azt mutatják, hogy a betegek tájékozottsága és elköteleződése a terápia iránt jelentős mértékben növekszik, amely nemcsak a kezelés sikerességét, hanem a betegek életminőségét is javítja.
A DayMeritum részben az elmúlt időszak 2 kampányát is bemutatjuk. A kampányok a digitális egészségügyi törekvéseket támogatva, validált epidemiológiai adatokra és nemzetközi irányelvekre épülve, személyre szabott visszajelzést nyújtanak az egészségügyi kockázatok felmérésére, miközben edukálnak és támogatják a korai felismerést is. Az interaktív platform hozzájárul az életmódváltás és prevenció hatékonyságának növeléséhez, a tudományos háttér és reszponzív dizájn révén szélesebb közönséget elérve. Személyes és szakmai használatra is ajánlott.
Idén a Mentális Egészség Világnapja alkalmából az öngyilkosság megelőzés témáját választottuk. A téma érzékenysége miatt elengedhetetlennek tartottuk szakértők bevonását. A tartalmat a Mindset Pszichológia kollégájával, Dorka Bognár egészségügyi szakpszichológussal hoztuk létre, valamint Tóth Mónika Ditta, PhD szakmai tanácsai segítettek a legérzékenyebb kérdések eldöntésében, pl. abban, hogyan lehet az öngyilkosság kockázatát nem klinikai környezetben felmérni.
Pszichológiai tudástár, pszichoterápia, pszichológiai tanácsadás, tréningek, rendezvények, oktatás és kutatás által segítik a társadalom és a benne élő személyek fejlődését.
„Örökmozgó vagyok, mindegy, hogy épp tánc, kilométer gyűjtés vagy tudatos légzés, a mozgás számomra ablakot nyit a világra és önmagamra. A kísérleti pszichológia és az idegtudományi kutatás világából érkezem, hiszem, hogy a világ egyik legfontosabb hajtóereje az emberi kíváncsiság és a megismerés utáni vágy. Minél többet tudunk testünk működéséről, annál közelebb jutunk ahhoz, hogy megértsük gondolkodásunkat is…”
Októberben volt az emlőrák megelőzésének hónapja, amikor különösen (DE NEM CSAK AKKOR) fontosnak tartottuk, hogy felhívjuk a figyelmet az emlőrákszűrés életmentő szerepére. Idén az Intima.hu kampányához csatlakozottunk, melynek célja a kedves törődő emlékeztetés volt.
Hírleveleink havi rendszerességgel várhatóak, folyamatosan frissülő tartalmakkal. Kifejtésre kerülnek cégünk értékei, megismerhetik csapatunk tagjait, a programjainkban résztvevők történeteit, illetve a programok eredményeit. Mindezen kívül rendszeresen bemutatásra fog kerülni a hónap témája és cégünk valamilyen videós tartalma is.
CSATLAKOZZ HOZZÁNK EGY RÖVID, DE ANNÁL FONTOSABB UTAZÁSRA, AMELY SORÁN MEGTUDHATOD, HOGY MEKKORA NÁLAD A 2-es TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG KIALAKULÁSÁNAK KOCKÁZATA.
Első lépésként számold ki az aktuális Testtömeg Indexed (BMI).
Az itt kapott értéket felhasználva tudd meg, hogy mekkora a kockázatod a cukorbetegség kialakulására!
A terápiahűség, azaz adherencia alapvető szerepet játszik a hosszú távú kezelési eredmények javításában. Azok a betegek, akik mélyebb megértést szereznek a betegségükről és a kezelésük fontosságáról, nagyobb eséllyel követik az előírt terápiát. Betegtámogató programunkban az edukációs modulok és a rendszeres kapcsolattartás segítettek javítani a betegek megfelelését (compliance) és öngondoskodó képességét, amely közvetlen hatással lehet a hosszú távú kezelési sikerre.
Az adherencia javítását támogató eszközök a DayMed programjaiban
A DayMed programjai többféle eszközzel támogatják a betegek terápiahűségének növelését. A betegoktatás során Tudásfelmérésen alapuló interaktív beszélgetés (későbbiekben: TAIB) kérdőívek segítségével felmérik a betegek ismereteit és igényeit, majd személyre szabott információkat nyújtanak. A viselkedésváltozás támogatása és az öntapadó törődés elemei, mint például a pszichoszociális támogatás és a család bevonása, segítenek a betegek érzelmi stabilitásának fenntartásában. A program digitális emlékeztetőket, oktatási anyagokat, és a 4P (perszonalizált, preventív, prediktív és participatív) szemléletet alkalmazza, biztosítva, hogy a betegek könnyebben kövessék a terápiát.
Adherencia mérésének módszerei a DayMed programjaiban
A DayMed Kft. betegtámogató programjai során végzett kérdőíves felmérések és elemzések alapján megállapítható, hogy a személyre szabott edukáció és a pszichoszociális támogatás kiemelkedő hatással van a betegek terápiás együttműködésére. A TAIB kérdőívek kiértékelése során kapott eredmények azt mutatják, hogy a betegek tájékozottsága és elköteleződése a terápia iránt jelentős mértékben növekszik, amely nemcsak a kezelés sikerességét, hanem a betegek életminőségét is javítja.
Ezek az eredmények összhangban állnak a nemzetközi szakirodalommal, amely szerint az ilyen típusú programok hozzájárulnak az adherencia javításához, támogatják a hosszú távú terápiás célok elérését, és elősegítik a betegközpontú ellátást.
A Programok során kitöltött tudásfelméréseken túl időközönként elemezzük a nyilvánosan elérhető NEAK gyógyszerforgalmi adatokat, amelyek alapján indikatív értéket nyerhetünk a betegek adherenciájára vonatkozóan. Az alábbi ábrán bemutatott adatok a DayMed Kft. legutóbbi betegtámogató programjához (későbbiekben: PSP) kapcsolódnak. A program által támogatott termékek forgalmát összevetettük a piacon található versenytársak hasonló termékeivel. Az elemzés a 2023. október és 2024. május közötti időszakot öleli fel, amely a program szinte teljes aktív időszakát (2024. július 31-i zárás) lefedi. A betegtámogató program célja a betegek folyamatos támogatása edukáció és emlékeztetők révén, ezáltal terápiahűségük, azaz adherenciájuk növelése.
